La moartea poetului Catul

Când prins de boală n-avea voie
Nici să vorbească bietul Catul,
Veni la Lesbia să-i spună
Alinturi la ureche altul.

Când imnuri, ode amuțiră
Și bietul Catul se sfârșea,
Un nou efeb jumatea urbei
Cu noi cântări o desfăta.

Când peste trupul stins de moarte
Șuvoi de flori i-au resfirat,
Colo-n grădină crengi uscate
Reînfloriră-n chip ciudat.

Când dragul și fidelul prieten
De-atâta plâns sfârși năuc,
Vecina, o patriciană
Născu un dolofan de prunc.

Când Lesbia s-a pus pe bocet,
Prea trist și groaznic nu-i părea,
Își sfâșia la piept veșmântul
Să-i vadă sânii cineva.

_____
autor: Ady Endre (n. 1877 - d. 1919)
traducător: Costa Carei


____________________________
Catullus költő halála

Mikor már szegény Catullusnak
Beszélnie sem volt szabad,
Lesbia fülébe más súgta
Tovább a gáláns szavakat.

Mikor a nóták elhallgattak
S Catullus pihegett szegény,
Nótákhoz csábitott félvárost
Egy hirtelen támadt legény.

Mikor a holttestet beszórták
A nyár vidám virágival,
Körül a kertben csodamódra
Ezer új rózsát szült a galy.

Mikor a holtnak hű barátja
Már a sírástól berekedt,
Szomszédban egy patricius-hölgy
Szült pompás, erős gyereket.

S mikor Lesbia átokkal sírt,
Nem volt ezt szörnyű hallani,
Ruháját úgy tépte, hogy lássa
Szép fehér mellét valaki.

Melc

Iese-n iarbă
prin grădină
melc cu ochii de neghină.
A ieşit
dar prea-i devreme,
mai aşteaptă
şi se teme.
Şi se bucură-n vâlcea,
parc-ar fi inima mea,
neştiind ce e afară:
iarnă e sau primăvară –
neştiind cam ce-o fi el:
viorea sau ghiocel?

_____
autor: Szabó Lőrincz (n. 1900 - d. 1957)
traducător: Emil Giurgiuca


____________________
Csigabiga

Napos mohán
melegszik a
botszemű kis
csigabiga:
korán kibújt
s most vár, pihen,
fél és örül,
mint a szívem,
nem tudva: itt
van-e a tél,
vagy új tavaszt
hoz már a szél;
nem tudja még,
mi a világ:
ibolya? vagy
csak hóvirág?

     
















               - Szabó Lőrincz -

Inventar

De la-nceput m-am încrezut în mine –
când n-ai nimic, aceasta greu nu-ţi vine,
întru nimic mai greu ca unei fiare
ce cade moartă-n veşnica uitare.
Am stat pe loc, chiar dacă mi-a fost teamă –
dintre mulţime am ajuns de seamă.
Nerăsplătit pe nimeni n-am lăsat,
iubii pe acei ce-n dar mi-au dat.
Femeii care se trudea s-o cred,
eu o credeam, dând inima-n buchet.
Am vopsit vapoare, tot căutându-mi rostul,
printre domnii şmecheri am făcut pe prostul.
Am vândut sfârleze, pâine, cărţi, ziare,
versuri ale mele – după-mprejurare.
Nu-n război eroic, nici tras sus în fune,
ci-n pat, câteodată sper că voi apune.
Oricum, inventarul gata e, şi basta!
Am trăit – muriră şi alţii din asta.

_____
autor: József Attila (n. 1905 - d. 1937)
traducător: Mihai Beniuc


_____________________________
Kész a leltár

Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
újságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.

                -   József Attila   -